Nem volt, nincs és nem lesz soha választásunk

Ezen a mi Földgolyónkon élő emberek erősen hisznek valamilyen személyi akaraterőben. De teljesen őszintén és adekvátan, vegye az életében történt három legfontosabb, legjelentősebb eseményt, emlékezzen vissza rá. És most őszintén, tudta biztosan, hogy ezek az események megtörténnek?

Valójában az, ami velünk történik, arról bennünk vannak azok a gondolatminták, hogyan kell lennie a dolgoknak, és mi annyira biztosak vagyunk ebben az eszmébe, gondolatba. De vizsgáljuk meg a dolgokat, minden tradíciót, vallást, stb. mellőzve, tisztán tudományosan. Minden pillanatban trilliónyi ösztönző megnyilvánulás, hatás ér mindenkit. Hogy érthető legyen egy példa: rákiabált a gyerekére, de nem akart, ez abból fakad, hogy így látta, vagy így, tanulta, mellékes, abban a pillanatban a szervezetében meghatározott hormonális háttér volt, a vércukorszint mértéke milliónyi ráhatás befolyásoló tényező, időjárás, mágneses sugárzás, rosszul aludt, főnöke felhúzta: ezeket a milliónyi körülményeket nem tudta kontrollálni és ezek összessége beindította önnél egy folyamatot.  Csak egy párat említettem a több milliónyi befolyásoló tényezőből, melyet NEM TUDJUK ellenőrizni, mert nem is tudunk róluk.

Akkor, ha nem tudjuk ellenőrizni a befolyásoló tényezőket, és itt visszautalok magára a “Szabad Választás” eszméjére, milyen képen tudunk valamit is választani. És itt az elfogadás lényege. Tudatosítani azt, hogy az, ami életünkben velünk történik és most egy mély értelmű dolgot mondanék, hogy előbbi érthetőbb legyen. Az, amit magunk alatt értünk, egy hamis szerkesztői érzet, az az én-érzet, melyet úgy nevezünk “ÉN”. Valójában ez az “Én” csak egy érzet a testben, ez sehol máshol nincs jelen.

  1. Hisz nem mi választottunk abban a pillanatban azokat a tényezőket és csak egyszerűen lettek, ezt mi írtuk magunkénak.
  2. Mindenki rendelkezik sajátos személyi állapottal, mentális, fizikai, energetikai, intellektuális, stb. Minket úgy neveltek, olyan eszmékkel, hogy milyennek kell lennie a fizikai testünknek, személyiségünknek stb. De vegyük azt, amit ön saját magában nem tart megfelelőnek, nem tetszik önmagában, ez lehet egy testi megnyilvánulás, egy jellembéli képesség, és ezt ön teljesen magáénak tartja, és ezt kontrollálni tudja! Kérdezem, de feleljen őszintén! Miért van jelen még mindig ez az ÉLETÉBEN?  Ígéretet tett magának, hogy ezt-azt többé nem teszi, nem viselkedik úgy, “Nem fog többet a gyerekre kiabálni”, de ez újra és újra megtörténik. Akkor, ha ez a mi, saját minőségünk, képességünk és Van VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGÜNK, és még van egyéb sok eszme, “Miért marad ez meg az életünkben?” Miért nem cselekszünk másként?

De hogy történhetne ez másképpen? Van milliónyi befolyásoló körülmény, melyet NEM TUDUNK ellenőrizni.

Tegyük fel, konfliktusa van egy másik emberrel, ő is úgy, mint ön nem tud másképpen viselkedni, mivel ott is volt millió tényező, amikor ez történt, igaz, nem kell elfogadni a másik reagálását, de nem kell hibáztatni a másikat és önmagát sem, mert valójában önnek és senkinek soha semmilyen kontrollja NEM VOLT és NEM IS LESZ! Ez tudomány, tény. És azok az emberek, akik azt hiszik, hogy kontrollálnak, mérhetetlen STRESSZBEN élnek!

Pl. Ha van egy kívánsága, egybeestek a körülmények és megvalósult, boldog, elégedett. Ha nem sikerült, elkeseredik, másokat hibáztat, stb.

MINDEN, AMIT TÖRTÉNIK, ÉPPEN ÚGY TÖRTÉNIK, AHOGY TÖRTÉNIK, NEM TÖRTÉNHET MÁSKÉNT, nincs más módja, mi nem ellenőrizzük a milliónyi tényezőt, nem is tudjuk.

Tegyük fel, ha ez így történik, de mi úgy gondoljuk, hogy másképpen kéne! De honnét tudjuk, hogy kell lennie, vagy történnie?

Mi olyan tradíciókban nőttünk fel, ahol létezik egy olyan elképzelés, Milyennek kell lennie a FÉRFINAK, milyen kell, hogy legyen a NŐ! Milyennek kell lenni a VISZONYUKNAK, milyennek kell lenni az ÉLETNEK, mi a SIKER, a BOLDOGSÁG, stb. MI ELHITTÜK, MINT ABSZOLÚT REALITÁST (valóságot), amit gyerekkorban belénk programoztak. Mivel ebben a hitben élünk, és az életben egybeesnek dolgok ezzel, ami a mi realitásunk projekciója,  Boldogságot Érzünk magunkban, Jóóó.  És ha nem esik egybe, magunkat és másokat hibáztatjuk. És most gondolkozzunk el azon, az ami van, az a reális, vagy az a reális amit mi gondolunk arról, hogy milyenek kéne lennie?

Történik, ami történik, nem csak a környezetünkben, de a Belső világunkban is és a mentális szféránkban. A GONDOLATOK JÖNNEK, NEM VÁLASSZUK KI ŐKET, ez tény. AZ EMÓCIÓK, ÉRZELMEK MEGJELENNEK! Ha ez nem így lenne, érezné bárki is magát kellemetlenül  ”ŐK MAGUKTÓL JELENNEK MEG”. Nem mi Válasszuk meg őket.

A szívverés, a lélegzés önmagától történik, de bennünk minden alkalommal előjön egy eszme, melyet senki nem von kétségbe ezen a bolygón (kivéve kb. 100 000) a 7 milliárd emberből. Kételkednek ezekben az eszmékben? Nem, de valójában ezekből hiányzik az idea. “A személyes szerkesztő érzete”, hogy mi válasszuk meg az érzéseinket, gondolatainkat, hogy mit kell csinálni.  Az elején a 3 eseményt sem tudták, hogy meg fog-e valósulni, és ha igen, nem tudták mikor?

Ez az, ami a VÁLASZTÁST illeti!

De ha van valamilyen választási szabadságunk, szabad akaratunk, és mi vagyunk a érzéseink, gondolataink, tetteink, stb. “Teremtői”,  akkor, hogy van az, hogy még mindég van olyan szokásai, amelyek nem tetszenek Önmagában és mostanáig nincs az, amit szeretne, fizikailag és mentálisan egyaránt. Ez a realitás, ami van? Mutatom a személyi teremtőt, akinek eszméje van és irányítja a folyamatot. Helyezze bele önmagát és becsületesen vonja le a következtetéseket,

Minden cselekedet, történés mögött az egész Univerzum erői működnek (törvények) minden mindennel kölcsönhatásban van. Kvantum fizika.

Az ember az egyetlen lény a bolygón, akinek van ideája, eszméje, hogy ő jobban tudja az Univerzumtól (Istentől) HOGYAN KELL LENNI! Csak az ember gondolja azt, hogy tudja, hogyan kell lennie a dolgoknak.

Ez butaság! És ez a NEM ELFOGADÁS!

  1.  Ön, tudatosítja azt, hogy aminek lenni kell, az csak egy idea, semmi több! Mellesleg ez az idea a neveltetésünk, a feltételesség, kultúra, tradíciók hozadéka.
  2. Elkezdi érzékelni, felfogni azt, ami van, olyannak, amilyen az, és regisztrálni, mint Tényt. Pl. történik valami, erre azt mondja, OK! Közben feljöhet belülről szorongás, elutasítás, elégedetlenség, ez is OK! Ez is van, mert ezt sem ön hozta létre. Még a “Nem Elfogadásán” is az egész Univerzum dolgozik. Ha csak regisztrálja, érdekes dolog történik, a hatás egyenlő az ellenhatással, mikor azt mondja, ez nem lehet, ellentmond a Realitás aspektusának a Realitásban, és ami ebben a pillanatban történik, a Realitás mutatja, hogy Reális!

“OK, Ez Van” mondja és ez is kezd eltűnni az ÉLETÉBŐL. Mint a gyerek, a homokozóban megdobják, ösztönösen átmegy a másik sarokba és játszik tovább, nincs sértődés, fájdalom, agresszió, ez van, és boldogan játszik tovább. Ez nem jelenti azt, hogy jóváhagyja, örülni kell, ha elfogadom, az ELFOGADÁS, amikor regisztrálom. EZ VAN! ELFOGADOM, EZ VAN!

Az ősi tanokban azt tartották előbb meg kell tisztítani az EMOCIONÁLIS TESTET, mert a sok ÉRZELEM elborítja, és a figyelmét elviszi. Ha megtisztítottuk a “karmikus döntések” technikájával, kevesebb emóció lesz, ami elvonja a figyelmet. Lesznek gondolatok, amik elvonják a figyelmet, van- nincs, és azok is egyre csendesednek, kevesebbet fog gondolkodni feleslegesen, OKÉ, és bízni kezd az Univerzumban. Minden történik, ahogy történnie kell! Milliónyi történés másodperc alatt. Érzékelje és élvezze, amit történik, azt ami Van! És lehet egyszer csak a Életében elkezd megjelenni a SZERETET ASPEKTUSA . A valódi TELÍTETTSÉG.

A fejébe bejön egy gondolat, nem várta, nem akarta, csak jött!                                               A gondolat mindig érzelmet hoz létre “negatívat” -”pozitív”- at, jót  ”semleges”-et. Attól függően, hogy milyen az emóció, kiszínezi a szituációt. Ebből válassza ki a DÖNTÉST, vagy a Döntés a Gondolat és Emóció függvénye, nem pedig a mi VÁLASZTÁSUNK! És a végeredmény? Ennek alapján beindul egy szenzor,  idegi láncfolyamat, majd 0,5 mp beindul egy másodlagos idegláncolat, amely kapcsolatban van az “Én Vagyok” ideával, tehát a cselekmény már megtörtént és 0,3 mp jön “Ezt Én  csináltam”. Pl. megbotlott, ez van, de 0,3 mp múlva jön az idea, ” Én megbotlottam”, mintha ez az “ÉN” a cselekvés előtt is már ott lett volna. Az idea mindig később jön, vagyis semmit sem mi választunk. A tudattalan előbb eldöntötte azt.

Egyetlen választás van, kicserélni a PROGRAMOT, ami IRÁNYÍT. Akkor automatikusan   fog változik a viselkedésünk.

Fontos momentum, amikor elfogadja azt, ami most van, nincs kívánsága valami mást kapni, mert éppen ekkor tud valójában megnyilvánulni. Milyen ellentmondás az , ha valaki nem akarja és az élet ad neki, aki meg akar, az meg nem kap. AZ ÉLET AD, ez csak egy metafora, nem kell szó szerint venni.

Az élet nem reagál az Egós kívánságokra, Én egy új házat akarok! az Élet meg. Hát akarjál,. Néha egybeesik,  ekkor büszke, ha nem elkeseredett. A lényeg, ami változni fog elsőként életükbe az, hogy elkezd MEGBÉKÉLNI a Világgal, olyannak érzékelni a világot amilyen. Ez nem feltétlenül örömérzet. OK, ez valamiért nem tetszik, kellemetlen érzet, OK, EZ VAN. Egyre kevesebb lesz az idea -Hogyan Kellene Lennie, egyre jobban fog tudni ellazulni, és azt érzékeli , hogy egyre kevesebb dolog Kell, ez NAGY AJÁNDÉK. Az életben minél többet fog ELFOGADNI, vagyis  nem áll ellent, nem taszítja el,  csak OK !  OK ! OK!, és eljön a pillanat, amikor nem lesz mit ELFOGADNI, és az Egó is elfogadódik, ami már nem létezik.

Ellazul,  és megérti, hogy sosem irányította az életét. A földön soha egyetlen ember sem irányította az életét. Ha megérti most azt, hogy soha nem volt és nem lesz választása és ez csupán egy idea a választásról,  arról, hogy “ÉN”  irányítom az életem. Ha nem érti ezt meg, ez a GYÖTRŐDÉSEN és SZENVEDÉSEN kívül semmi más nem AD. Minél több az elfogadás, annál tisztább lesz az érzékelés, és egyre több a CSÖND és a NYUGALOM.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé)

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>